A ScienceAlert cikke a meditáció és a mindfulness ritkán tárgyalt negatív hatásait vizsgálja. Bár ezeket a gyakorlatokat gyakran egyetemes megoldásként reklámozzák a stressz és a mentális egészségügyi problémák kezelésére, a kutatások azt mutatják, hogy szorongást, depressziót, pszichózist és deperszonalizációt válthatnak ki egyes embereknél. Ezek a hatások olyanoknál is előfordulhatnak, akiknek korábban nem volt mentális egészségügyi problémájuk. A cikk bírálja a mindfulness-ipart, amiért nem figyelmezteti megfelelően a felhasználókat ezekre a lehetséges veszélyekre, és hangsúlyozza az etikusabb tájékoztatás szükségességét. Javasolja, hogy a nyilvánosságot informálni kell a kockázatokról, és további kutatásokra van szükség a biztonságos meditációs gyakorlatok irányelveinek kidolgozásához. A cikk bemutatja továbbá azokat az elérhető forrásokat, amelyek segítséget nyújthatnak azoknak, akik negatív hatásokat tapasztaltak a meditáció miatt, és hangsúlyozza, hogy klinikai szolgáltatások is rendelkezésre állnak az érintettek számára.
Mivel a mindfulness-t otthon, ingyenesen is lehet gyakorolni, gyakran úgy hangzik, mint a tökéletes ellenszer a stressz és mentális egészségügyi problémák ellen.
A mindfulness egy buddhista alapú meditációs forma, amelyben az ember tudatosan figyel arra, amit éppen érzékel, gondol és érez a jelen pillanatban.
Az első írásos bizonyíték erre Indiából származik, több mint 1500 évvel ezelőttről. A Dharmatrāta Meditációs Írás, amelyet egy buddhista közösség alkotott, különböző gyakorlatokat ír le, és említést tesz azokról a depressziós és szorongásos tünetekről, amelyek a meditáció után jelentkezhetnek.
A szöveg olyan kognitív anomáliákat is részletez, amelyek pszichotikus epizódokhoz, disszociációhoz és deperszonalizációhoz kapcsolódnak (amikor az emberek úgy érzik, hogy a világ „valószerűtlen”).
Az elmúlt nyolc évben jelentősen megnőtt az ezen a területen végzett tudományos kutatások száma. Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy a negatív hatások nem ritkák.
Egy 2022-es tanulmány 953, rendszeresen meditáló amerikai személyt vizsgált. Az eredmények szerint több mint 10 százalékuk tapasztalt olyan káros mellékhatásokat, amelyek jelentős negatív hatással voltak a mindennapi életükre, és legalább egy hónapig fennmaradtak.
Egy 2020-ban publikált, több mint 40 év kutatásait áttekintő tanulmány szerint a leggyakoribb káros hatások a szorongás és a depresszió. Ezeket követik a pszichotikus vagy téveszmés tünetek, a disszociáció vagy deperszonalizáció, valamint a félelem vagy rettegés érzése.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a negatív hatások olyan embereknél is előfordulhatnak, akiknek korábban nem volt mentális egészségügyi problémájuk, és akik csak mérsékelt mértékben gyakorolták a meditációt. Ráadásul ezek a tünetek tartósak is lehetnek.
A nyugati világ is régóta rendelkezik bizonyítékokkal ezekről a mellékhatásokról.
1976-ban Arnold Lazarus, a kognitív-viselkedésterápiás tudomány egyik kulcsfigurája kijelentette, hogy a meditáció válogatás nélküli alkalmazása „súlyos pszichiátriai problémákat, például depressziót, nyugtalanságot és akár skizofrén dekompenzációt is kiválthat.”
Természetesen van bizonyíték arra is, hogy a mindfulness jótékony hatással lehet az emberek jóllétére. A probléma az, hogy a mindfulness-oktatók, videók, alkalmazások és könyvek ritkán figyelmeztetik az embereket a lehetséges káros hatásokra.
Ronald Purser menedzsmentprofesszor és buddhista tanító McMindfulness című 2023-as könyvében azt írta, hogy a mindfulness egyfajta „kapitalista spiritualitássá” vált.
Az Egyesült Államokban önmagában a meditáció ipara 2,2 milliárd dollárt (kb. 1,7 milliárd fontot) ér. A mindfulness-ipar vezető szereplőinek tisztában kellene lenniük a meditációval kapcsolatos problémákkal.
Jon Kabat-Zinn, a mindfulness-mozgalom egyik kulcsfigurája, egy 2017-es interjúban a Guardiannek bevallotta, hogy a pozitív hatásokról szóló kutatások „90 százaléka gyenge minőségű.”
A 2015-ös brit parlamenti mindfulness-jelentés előszavában Kabat-Zinn azt sugallta, hogy a mindfulness-meditáció végül átalakíthatja „azt, akik vagyunk egyénenként és polgárként, közösségként és társadalomként, nemzetként és fajként.”
Ez a vallásos lelkesedés, amely szerint a mindfulness nemcsak az egyéneket, hanem az egész emberiséget is megváltoztathatja, gyakori a támogatók körében. Még sok ateista és agnosztikus mindfulness-gyakorló is hisz abban, hogy ez a gyakorlat növelheti a békét és az együttérzést a világban.
A mindfulness médiabeli megjelenítése szintén meglehetősen egyoldalú volt.
2015-ben Catherine Wikholm klinikai pszichológussal közösen írt könyvünk, a Buddha Pill, tartalmazott egy fejezetet, amely összefoglalta a meditációval kapcsolatos negatív hatásokat kutató tanulmányokat. A könyvet széles körben ismertette a média, többek között a New Scientist egy cikke és a BBC Radio 4 egyik dokumentumműsora.
Ennek ellenére 2022-ben alig volt médiavisszhangja a meditációtudomány történetének legdrágább tanulmányának (több mint 8 millió dollárt finanszírozott a Wellcome Trust nevű kutatási alapítvány).
A kutatás 2016 és 2018 között több mint 8 000, 11–14 éves gyermeket vizsgált 84 brit iskolában. Az eredmények azt mutatták, hogy a mindfulness nem javította a gyermekek mentális jóllétét a kontrollcsoporthoz képest, sőt, azoknál, akik mentális egészségügyi problémákra hajlamosak voltak, akár káros hatásokat is okozhatott.
Etikai kérdések
Etikus-e mindfulness-alkalmazásokat árulni, meditációs órákat tartani vagy akár a mindfulness-t klinikai gyakorlatban alkalmazni anélkül, hogy említést tennénk annak lehetséges káros hatásairól? Figyelembe véve, hogy ezek a hatások milyen gyakoriak és változatosak, a válasznak egyértelműen nemnek kellene lennie.
Azonban sok meditációs és mindfulness-oktató úgy hiszi, hogy ezek a gyakorlatok kizárólag jótékony hatásúak, és nincs tudomásuk a lehetséges káros mellékhatásokról.
A leggyakoribb beszámoló, amelyet olyan emberektől hallok, akik negatív hatásokat tapasztaltak a meditáció során, az, hogy a tanárok nem hisznek nekik. Általában azt mondják nekik, hogy csak folytassák a meditációt, és a problémák maguktól elmúlnak.
A biztonságos meditációs gyakorlat kutatása csak nemrég kezdődött, ami azt jelenti, hogy még nincsenek egyértelmű útmutatások az emberek számára. Egy nagyobb problémáról is szó van: a meditáció szokatlan tudatállapotokkal foglalkozik, és jelenleg nincsenek olyan pszichológiai elméleteink, amelyek segítenének ezeket megérteni.
Léteznek azonban források, amelyek segíthetnek az embereknek megismerni ezeket a káros hatásokat. Ilyenek például azok a weboldalak, amelyeket olyan meditálók hoztak létre, akik súlyos mellékhatásokat tapasztaltak, valamint tudományos kézikönyvek, amelyek külön fejezeteket szentelnek ennek a témának.
Az Egyesült Államokban létezik egy klinikai szolgáltatás, amely kifejezetten azok számára nyújt segítséget, akik akut vagy hosszú távú problémákat tapasztaltak a meditáció következtében. Ezt egy mindfulness-kutató vezeti.
Jelenleg, ha a meditációt a jóllét vagy a terápia eszközeként akarjuk használni, a nyilvánosságot tájékoztatni kell a lehetséges káros hatásairól.
Miguel Farias,
a Coventry Egyetemkísérleti pszichológia docense
(Eredetileg megjelent a The Conversation oldalán.)