Conny Larsson, Maharishi egykori személyi titkára „Őszentsége” nőügyeiről, pénzcsempészetről, a TM-mozgalomból történő kiábrándulásáról beszél

A kép illusztráció

Az alábbiakban azt a Méhkaptár Zoom-beszélgetést szemlézzük bővebb terjedelemben, amelyben Connie Larsson, Maharishi Mahesh Yogi egykori személyi titkára – majd később, szarvasbőr-hordozója – beszél a transzcendentális meditáció mozgalomban szerzett tapasztalatairól. Larsson részletezi Maharishi nőkkel kapcsolatos viselkedését, különösen azokkal, akiket „kiválasztottaknak” nevezett, valamint a csend kultúráját, amely ezeket az interakciókat övezte. Az interjú feltárja Maharishi szexuális visszaéléseit (Maharishi 1969-ben a BBC-nek és a CNN-en vele interjút készítő Larry Kingnek is azt hazudta, hogy szerzetes és cölibátusban él), a mozgalom pénzügyi gyakorlatát és azt, ahogyan a körülötte lévő emberekkel bánt. Különösen hangsúlyozza Maharishi manipulatív taktikáit, valamint azt a hajlamát, hogy elfordult azoktól, akiket már nem tartott hasznosnak, a világszerte ismertebb személyek közül George Harrison történetét tárja elénk Connie Larsson. Az interjú rávilágít a mozgalmon belüli belső dinamikákra, valamint arra, miként járultak hozzá az egyének Maharishi tetteinek elfogadásához és eltussolásához. A beszélgetés során feltárul Maharishi vonzerejéből való szabadulás folyamata, a hosszan elhallgatott botrányok háttere, és az az elhivatottság, amely arra ösztönözte az egykori követőket, hogy megosszák igazságukat a világ előtt.

Conny Larsson from Sweden, former personal secretary for Maharishi : The HIVE Part 4

TO VIEW ALL of the HIVE interviews, click here: https://www.youtube.com/channel/UCKBs6D549xGsJVRKl1rslZw CONVERSATIONS IN THE HIVE PART FOUR: Conny Larsson from Sweden, former personal secretary and deerskin carrier for Maharishi. Conny relates his experiences, with a focus in this interview on his observations of how Maharishi interacted with the young women surrounding him.

Ma nagyon megtisztelő, hogy vendégül láthatjuk Connie Larsont. Connie – ahogy azt sokan tudják – Svédországból származik. Nagy öröm számunkra, hogy itt van, és megosztja velünk tapasztalatait a mozgalommal kapcsolatban, amely évtizedekre nyúlik vissza. Connie, üdvözlünk a közösségünkben, ahol olyan témákról beszélgetünk, amelyek a mozgalom múltját, jelenét és jövőjét érintik.

Tehát közvetlenül azután, hogy részt vettem a beavatási tanfolyamon Rishikeshben, Shankar Nagarban, 1969-ben Maharishi avatott be engem. Ez az alagsorban történt, ahol általában azokat avatta be, akiket tanítóknak szánt. Mivel több támogató és mentor, például Dick Britten, Foster Jamaa Pitman (akit Ma-nak is neveztek) és mások is támogattak engem, Maharishi elfogadta, hogy én is beavatott legyek. Ez 1969-ben történt, majd közvetlenül jelentkeztem a következő tanfolyamra, amely azt hiszem, Livben volt, 1970-ben. Igen, igen, az Olasz-Alpokban volt.

Ott különböző csoportokba osztottak minket, és a feladataink során dolgoztunk, elemeztünk vagy asszimiláltunk. Nagyon kellemes élmény volt. Később, 1973-ban hívtak meg, hogy segítsek a svéd résztvevők tanításában. Ez része volt annak a számos tesztnek, amelyeken Maharishi átvezetett engem. Lilla-ban, 1973-ban figyelmeztettek, hogy próbára fog tenni. Johnny Gray korábban már elmondta, hogy készüljek fel erre. Amikor odaértem, boldog voltam, hogy ott lehetek, és a skandinávok, különösen a svédek tudását kellett ellenőriznem a púdzsáról és a ceremóniákról. Amikor elégedett voltam az eredményekkel, jeleztem, hogy készen állnak. Ez kiváltságos pozíció volt számomra.

Kérdező: Hány éves voltál akkor? Talán 23 vagy 24?

Conny: 1948-ban születtem.

Kérdező: Ó, értem, tehát 25 éves voltál akkor.

Kérdező: Most szeretnélek megkérdezni a „tesztekről”. Úgy gondolom, az első teszt valamilyen módon a pénztárhoz kapcsolódott Cburgban, igaz?

Conny: Igen, ez volt a legrosszabb. Johnny figyelmeztetett rá. Helga Pio, aki a nemzetközi pénzügyek igazgatója volt, feladatot adott nekem. Johnny először a villába vitt, ahol Maharishi lakott, majd közölte velem, hogy most egy speciális feladatom lesz. Aztán Helga egyszerűen közölte, hogy nekem kell a pénztárat őriznem.

Kérdező: Szó szerint a pénztárra kellett ülnie, vagy csak őrizni?

Conny: Nem, nem szó szerint ráülni, hanem kezelni a pénzt, kiadni és befogadni. Olyan megdöbbentő volt, hogy először nem is értettem, mit jelent. Azt hittem, hogy a „skin boy”-ok [szarvasbőr-hordozók – szerk.] egyike leszek, azok közé a különleges fiúk közé tartozhatok. Ehelyett abban a szörnyű irodában találtam magam, ahol egy hatalmas pénzes ládánál kellett ülnöm, miközben Helga és a másik két lány feljegyzéseket készített és könyveléseket végzett.

Kérdező: Rendben, most szeretnék áttérni a következő szegmensre, ahol néhány kényes kérdést fogok feltenni. Tudod, hogy az elmúlt két-három hónapban a Maharishivel kapcsolatos felfedezésekkel foglalkoztunk, különösen a fiatal nőkkel való viselkedését illetően. Erről szeretnék beszélni, majd visszatérünk a pénzügyekhez... Akkor most arra kérlek, hogy általánosságban mesélj nekünk Maharishi viselkedéséről a nőkkel kapcsolatban, akiket „kiválasztottaknak” nevezett.

Conny: Az én esetemben ezt könnyű volt megfigyelni, mert gyakran kért meg arra, hogy késő éjszaka menjek különböző nők szobájába, miután megadtam neki az esti masszázst, amit én, mint a masszőrje végeztem. Amikor végül elégedett volt, néha azt mondta, hogy

„esetleg elmehetnél ebbe vagy abba a szobába, és átadhatnád a kulcsot”.

Természetesen megtettem, mert mindig követtem az utasításait, hiszen ő volt a mesterem. Általában három-négy vagy öt nő volt, akikhez gyakran kellett mennem éjszaka.

Napközben, amikor láttam őket dolgozni a nemzetközi stáb tagjaiként, nagyon szigorúaknak tűntek, de amikor éjjel odaértem a kulccsal, és bekopogtam, megnyíltak. Csodásan néztek ki, virágokkal a hajukban és arany ékszerekkel díszítve. Ez furcsának tűnt, de mint a mesterem iránti szeretettel teli tanítvány, elfojtottam a gyanúmat.

Kérdező: Azt mondták, hogy levelek olvasása vagy más hasonló ok miatt találkoztak vele?

Conny: Igen, de miért kellett ehhez úgy felöltözniük? Egyszer például az egyik nő kijött a szobából, és látszott, hogy történt valami, mert a haja kócos volt, a virágok kiestek a hajából, és a gondosan elrendezett szárija is rendetlen lett. Nem kell így kinézni, ha csak egy levelet olvasol. Néha a folyosón várakozva is tanúja voltam ennek.

Kérdező: Maharishi maga tett bármilyen megjegyzést arról, hogy mi zajlik a zárt ajtók mögött?

Conny: Nem, soha nem magyarázkodott, és én sem kérdeztem. Sokkal később, évekkel később próbáltam ezt a dolgot felhozni.

Kérdező: És köztetek, a titkárok vagy a „skin boy”-ok között volt erről bármilyen beszélgetés?

Conny: Nem, mert Maharishi mindig azt mondta, hogy bármit is tesz vagy történik, soha ne beszéljetek róla egymás között.

Kérdező: Korábban említetted, hogy a „skin boy” szerepben eltöltött időd alatt bizonyos feladatok között váltottál. Ez igaz?

Conny: Igen, de amikor „skin boy” voltam, csak akkor távoztam a közeléből, ha napközben más feladatokat adott nekem. Éjszaka általában mellette voltam, kivéve, amikor a kulcsot kellett elvinnem a nőknek.

Kérdező: A nőkkel kapcsolatban van elképzelésed arról, hány különböző nőről lehet szó?

Conny: Legalább ötöt ismerek, akikkel kapcsolatban voltam, és közülük három-négy emberrel ma is kapcsolatban vagyok. Összehasonlítottuk a tapasztalatainkat.

Kérdező: Azt mondták, hogy Maharishi mindig azt mondta ezeknek a nőknek, hogy különlegesek, de közben többükkel is foglalkozott egyszerre, és amikor már nem volt rájuk szüksége, elég kegyetlenül kezelte őket.

Conny: Igen, ez az én tapasztalatom is, miután hallottam az ő történeteiket. Amikor például a skandináviai világkörüli turnén voltunk, ahol királyokkal, királynőkkel és más vezetőkkel találkoztunk, volt egy jellemző szava. Amikor például találkozott Olaf királlyal Norvégiában 1973-ban, mindössze négy perc után kijött, és azt mondta: „Milyen haszontalan király.” Ugyanezt a kifejezést használta később más emberekre is, akikkel nem volt elégedett.

Conny Larsson, Gary Benner (moderátor), és Robert Gordon-McCutchan, Maharishi másik szarvasbőr-hordozója, a Sexy Sadie memoár alkotója

Kérdező: Ez nagyon kiábrándító lehetett. Mások, például Theresa Olson, korábbi tanúvallomásaiban is ezt a hozzáállást igazolták.

Conny: Igen, ez szívszorító volt. Például egyszer azt mondta, hogy Teréz anya „a leginkább haszontalan ember a Földön”. Milyen megvilágosodott mester beszél így?

Kérdező: Úgy tűnik, hogy ez általános mintázat volt a részéről, akár nőkről, akár másokról volt szó. Valaha úgy érezted, hogy veled szemben is így viselkedett?

Conny: Nem, velem mindig szoros kapcsolatban volt, és teljesen az ő irányítása alatt álltam. Ez volt a hibám, mert lassan, de biztosan beletörődtem abba, hogy ne kérdőjelezzem meg, amit mondott vagy tett. Ez a minta sokak életét tönkretette, például egy Angel nevű nőét, aki végül önkezével vetett véget az életének. Nagyon elkötelezett volt Maharishi iránt, és hatalmas vagyonát veszítette el egy gyár miatt, amit a tanácsára alapított. Amikor segítséget kért tőle, egyszerűen letette a telefont. Ez teljesen összetörte őt…

Conny: Nem szabadott semmit tudnunk, csak vinnünk kellett a bőröndöt, de soha nem beszéltünk erről.

Kérdező: Akkor tehát volt egyfajta csendkultúra ezekben a dolgokban, igaz?

Conny: Igen, utasítást kaptunk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket Marishinek, se arról, amit tett, se másoknak, és egymással sem beszélhettünk ezekről. Maharishi volt az egyetlen, akivel kommunikálhattunk.

Kérdező: Mit gondoltak az indiaiak Maharishiről?

Conny: Kezdetekben az igazi bráhminok nagyon nem kedvelték Mariishit, mert úgy érezték, hogy elárulta az indiai kultúrát azzal, hogy a nyugatra ment, és ott árusította a mantrákat. Ezeket az úgynevezett „lebutított” mantrákat, mint azokat a tizenötöt, amelyeket kapunk, amikor tanítók leszünk. Ellenezték, hogy ezeket a nyugaton árusítsa.

Kérdező: Visszatekintve, úgy gondolod, hogy tudatos terv volt ez részéről, amikor elindult, vagy később változott meg a nyugati befolyás hatására?

Conny: Mindkettő. Eleinte nagy tervei voltak, de az évek során ezek a grandiózus elképzelések és a manipulatív személyisége egyre inkább kibontakoztak. Én tíz évig, évente hat hónapot töltöttem vele, és mindig volt egy olyan érzésem, hogy valami nincs rendben, de nem tudtam pontosan megfogalmazni. Ma, azóta, hogy mások tapasztalatait is megismertem – különösen a nőkét –, már világosabban látom, hogy mennyire szélsőségessé vált a helyzet.

Kérdező: Egyedül cselekedett, vagy voltak segítői?

Conny: Mindig voltak emberei, akik a „piszkos munkát” elvégezték helyette. Például egy magas rangú bíró vagy miniszter is részt vett ezek megszervezésében.

Kérdező: Mit gondolsz, mi történt Maharishivel, különösen az 1991-es mérgezés után?

Conny: Már korábban, Salzburgban is paranoiásnak tűnt, a helikopterek és a balesetek miatt. Ez az évek során egyre rosszabb lett. Amikor elhagytam, azt mondtam neki: „Már nem követed az igazságot, és én egy olyan életet szeretnék, amely az igazságon alapul.” Ezután távoztam.

Kérdező: Nem kellett az ételét kóstolnod, igaz?

Conny: Nem, azt mások tették. Én csak a pénzes bőröndöket szállítottam, ezek zöld színűek voltak, és titkos kódok voltak rajtuk, amit csak mi ismertünk.

Kérdező: Mikor kezdődött a háremhelyzet?

Conny: Már 1973-ban jelen volt, és folytatódott ’74-ben és ’75-ben is. Legalább öt-hat nő volt érintett ebben az időszakban.

Kérdező: Úgy érzed, elvesztegetett idő volt?

Conny: Nem, ez egy olyan tapasztalat volt, amin keresztül kellett mennem a fejlődésem érdekében. Bár szerettem Maharishit, és még mindig szeretem azokért a dolgokért, amelyeket tanított nekem, nem tudtam vele tartani azon az úton, amelyet az igazsággal szemben járt.

Mert annyira jelentéktelennek tartotta őket [a nyugatiakat – szerk.]. Tapasztalatuk csak annyira mély volt, hogy a nyugatiak bármire becsaphatók voltak. Bár soha nem hallottam őt ezt mondani, elég egyértelmű, hogy így gondolta, és ezt is mondta egykor. Csak eszközként használtak minket, haszontalannak tekintettek minket.

Kérdező: Ez egy nagyon szomorú pillanat volt, amikor azt mondtad, hogy haszontalan embernek érzed magad. Eszembe jutott, amit Susan Shumsky írt az Inner Light című könyvében. Van benne egy szívszorító történet: John és George elhagyták Indiát, mert tudták, hogy próbálkozott a lányokkal, és csalónak tartották. Évek teltek el, a mozgalma megerősödött, és kezdtek kételkedni önmagukban. Susan elmeséli, hogy most már úgy gondolták, talán tévedtek, és ő tényleg nagy mester volt. Végül George. Ott voltál, amikor George próbált beszélni Maharishivel Amszterdamból. Susan szerint Maharishi azt mondta: „Nem kell fogadnom a hívását, már nincs rá szükségem”. Ez igaz?

Conny: Igen, teljesen igaz. George kétszer-háromszor is próbált beszélni vele, hogy helyrehozzák a dolgokat, de Maharishi nem akarta. Azt mondtam neki: „Maharishi, George Harrison van a telefonban, beszélni akar veled.” Ő pedig így válaszolt: „Nem, már nincs rá szükségem”. Teljesen figyelmen kívül hagyta George fájdalmát. Nem számított neki. Ők tették ismertté Maharishit, és mégsem volt annyi kedvesség benne, hogy egy utolsó szót szóljon hozzá. Teljesen el volt foglalva önmagával, és csak annyit gondolt: „Nincs már szükségem rá”. Ez nagyon szomorú.

Judith következik. Köszönöm, Rob. Judith, öröm újra látni téged. Nagyszerű, hogy itt vagy.

Judith Bourque: Köszönöm. Szeretném elmondani, hogy Conny bátorított arra, hogy megírjam a könyvemet. Sokáig csendben voltam, és úgy gondoltam, soha nem fogok beszélni ezekről a dolgokról. De Conny ösztönzött, és végül úgy döntöttem, hogy megteszem. Meg kellett tennem.

Kérdező: Nagyon örülünk, hogy megtetted, Judith. De érezted valaha úgy, hogy Maharishi egyszerűen „eldobott”, mint egy használt rágógumit?

Judith: Nos, igen. Amikor rájöttem, hogy más nők is vannak, már nem voltam az első számú számára. Egyszerűen távol akart tartani magától. Írt egy levelet, hogy lebeszéljen arról, hogy elmenjek Mallorcára, ahol épp az új barátnője volt. Nem akart kegyetlen lenni, még azt is írta, hogy pénzt biztosított volna nekem, ha szükségem van rá. De nyilvánvaló volt, hogy már más nők körül forgott az élete.

Conny Larsson, Gary Benner és Judith Bourque, Maharishi egykori szeretője

Kérdező: Judith, már akkor is észrevetted, hogy manipulál minket?

Judith: Igen, de a manipulációja sokunkat elvakított. Most, hogy próbálom terjeszteni a történetemet, gyakran találkozom azzal a hozzáállással, hogy ez régen történt, és már senkit sem érdekel. De relevanciája van, mert a Maharishi által megalkotott minták beépültek a szervezetbe, és ez ma is hatással van ránk. A fiatalabb generációknak tudniuk kell ezekről a mintákról, hogy kritikusan gondolkodhassanak, és felismerjék a csalókat. Az ilyen történetek segítenek abban, hogy a jövőben kevesebb legyen a spirituális manipuláció és kihasználás.

Kérdező: Mennyi ideig tartott, kíváncsi vagyok, mennyi idő kellett ahhoz, hogy felépülj a Maharishivel töltött odaadó időszakodból? Mennyi ideig tartott? Végig kellett menned egy folyamaton, hogy megszabadulj a vonzerejétől és az iránta érzett odaadásodtól?

Conny: Nem, amikor a „pénz leesett”, azonnal megértettem mindent. Nem volt több kérdés. De azután két évig bolyongtam a világban, hogy találjak valami mást, mert nem akartam egyedül lenni az univerzumban. Szóval amikor a „pénz leesett” – az volt a pillanat. A játék véget ért. Nem lehetett többé becsapni.

Kérdező: Ez fantasztikus.

Conny: Nem értem, miért mondod, hogy fantasztikus?

Kérdező: Azért, mert fantasztikus, hogy volt erőd szembesíteni őt a dolgokkal.

Conny: Ez az én neveltetésem miatt volt lehetséges.

Kérdező: Egy kis megjegyzés: említetted, hogy Maharishi kulcsokat adott az embereknek. Amikor ott voltam, a K. mindig a 108-asoknak volt fenntartva, és a Sonnenberg a nemzetközi személyzetnek. Amit mondasz, az azt jelenti, hogy Maharishi kapcsolatai mindkét csoportot érintették?

Conny: Igen, ez helyes. Maharishinek volt egy lakosztálya a Sonnenberg tetején, ahol néha aludt.

Bryan Lee: Igen, itt vagyok. Csak hogy tisztázzuk: megerősítetted Davidnek, hogy a Sonnenbergben és a K-ben voltak személyzeti emberek és 108-asok is egy időben. Amikor 1974-ben ott voltam, fordítva volt: a világkormány hölgytagjai voltak a Sonnenbergben. Azt mondtad, hogy Maharishinek volt egy hálószobája és lakosztálya a Sonnenberg tetején, valamint a K-ben is?

Conny: Igen, ez így van.

Kérdező: Látjuk a könyvedet. Fel tudnád mutatni újra?

Conny Larsson (b), Gary Benner (j), Conny Larsson könyve

Conny: Itt vagyok középen, bohócként játszom, Maharishi pedig itt ül lent a Beatlesekkel. Ez az én könyvem, amit még nem fordítottak angolra, de majd meg fogják. Ez az egész új színt ad a dolognak.

Kérdező: Igen, ezért hívtunk meg téged. Hirtelen ráébredtünk, hogy ezt a könyvet le kell fordítani, ezért kerestünk meg téged. Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást, és itt vagy.

Conny: Köszönöm, örülök, hogy itt lehetek. Az igazságnak ki kell derülnie.

Rob Gordon-McCutchan, Maharishi másik szarvasbőr-hordozója: Ez az egész annyira szívszorító – a pénzéhség, a szexuális visszaélések, az emberek kihasználása, akik olyan jó szándékúak és tiszta szívűek voltak…

Earl Kaplan: Maharishi minden fillért kicsikar belőletek amíg teljesen ki nem facsar

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.



Kérjük, iratkozz fel cikkértesítőnkre!