Az a tény, hogy a TM mérhető hatással van az érzelmi állapotok modulálásában részt vevő agyi struktúrák közötti „párbeszédre”, új távlatokat nyit az agy-elme kapcsolatok megértésében – írja a MedicalNewsToday.
A stressz és a szorongás csökkentése
A vizsgálatra az olaszországi IMT School for Advanced Studies Lucca molekuláris elmével foglalkozó laboratóriumában került sor 34 résztvevő bevonásával. Az önkéntesek közül 19-nek 3 hónapon keresztül napi két 20 perces TM-gyakorlatot kellett végeznie – egy reggeli és egy esti foglalkozást. A fennmaradó 15 résztvevő folytatta a szokásos napi rutinját.
A vizsgálat kezdetén a kutatók pszichometriai kérdőívekkel mérték, hogy az egyes résztvevők mennyire tudják kezelni a stresszes helyzeteket. Minden résztvevőn funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatot (fMRI) is végeztek, hogy felmérjék az agyi aktivitást és az agy különböző területei közötti funkcionális kapcsolódást.
A harmadik hónap végén minden résztvevő újabb fMRI-vizsgálaton esett át, és ismét kitöltötte a kérdőíveket.
Három hónap elteltével azok a résztvevők, akik naponta gyakorolták a TM-et, érzékelték, hogy jelentősen kevesebb stresszt és szorongást éreznek.
„Konkrétan, a TM gyakorlását követően a meditálók csoportja az érzékelt depressziót, szorongást és stresszt tükröző pszichometriai pontszámok csökkenéséről számolt be, szemben a rugalmassággal és a szociális készségekkel”
– írják a szerzők a tanulmányban.
Az fMRI-vizsgálatok eredményei azt is kimutatták, hogy „a szorongásszintek csökkenése a különböző agyi területek közötti összekapcsolhatóságban bekövetkezett specifikus változásokkal függ össze, mint például a prekuneus, a bal oldali parietális lebeny és az insula, amelyek mind fontos szerepet játszanak az érzelmek és a belső állapotok modulációjában” – nyilatkozta az első szerző, Giulia Avvenuti.